Főoldal arrow Olvasnivaló arrow Cikkek, érdekességek arrow Csillagászattörténet arrow Az ég meghódítója: Ulug bég, a muszlim csillagász

Az ég meghódítója: Ulug bég, a muszlim csillagász

Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Rezsabek Nándor | 2002. January 01., Tuesday
Válaszok egy furcsának tűnő kérdésre
Ha az utca emberét azzal a meglepőnek tűnő kérdéssel faggatnánk, hogy mit tud az arab-iszlám világ csillagászatáról, a válasz nagy valószínűséggel egy bátortalan félmosoly vagy "jobb" esetben valamilyen, a média által sugallt előítéletes aktuálpolitikai klisé lenne. Ha egy amatőr-csillagászt kérdeznénk, valószínűleg kiderülne, hogy a fényes csillagok neveiket ebből a kultúrkörből kapták (l. Betelgeuse), és jobb esetben a következő válasz is elhangzana: "arab csillagászok örökítették át az ókori asztronómiai eredményeket a középkori nyugati világ számára".
Image
Ulug bég, az iszlám államférfi és csillagász

Ennél többet azonban valószínűleg ők sem tudnának. A témakörben már néhány hazai feldolgozás napvilágot látott, de ezen cikk célja nem a részletes áttekintés. Ez meghaladja egyrészt a lap nyújtotta kereteket, de legfőképp a szerző kompetenciáját. Ennek ellenére a témakör egy adott szegmensről, az iszlám csillagászat egyik kiemelkedő alakjáról, a személyes érdeklődésből fakadó kutatómunka meghozta a gyümölcsét: ez az, amit most a kedves olvasó elé tárok.

Hódító ősök

A mai Üzbegisztán területe már az időszámítás kezdete előtt is lakott volt. A 6. században a Türk Kaganátushoz tartozott, majd a 7-8. században következett be az arab hódítás, a 13. századtól pedig mongol uralom alá került. A híres hódító, Timur Lenk egy itt élő mongol népcsoportból származott, és hatalmának alapját türk-mongol törzsek egyesítésével rakta le. Később ellenőrzése alá vonta a mai Irak és Irán területét, valamint Törökország keleti részét. Mirza Mohamed Ulug bég 1394-ben (egyes források szerint 1393-ban), Timur unokájaként - az iráni offenzíva alatt - született Szultaniehben, és gyermekkorától kísérte nagyapja hódító hadait. 1399-ben Indiát is megtámadták, és megszállták Delhit. A birodalom expanziója azonban ekkor sem állt meg: 1402-ig Timur megszállta a mai Szíriát, és Ankara térségében győzött az ottománok felett. Ulug bég, az ifjú herceg 10 éves koraban, sz=mos unoDatestvé ének táNsaságáb n, ünneeélyes e keretek között kötött házasságot, miközben nagyapja éppen Kína meghódítására készült. A hadvezér nem sokkal ezután, 1405-ben halt meg
A bég apja, Rukh sah örökölte a hatalmas birodalmat. A korábbi főváros Szamarkand helyett új központot hozott létre Herátban, ami a mai Afganisztán nyugati részén található. Az akkor 15 éves Ulug bég apja helyettese lett, és Szamarkand (valamint a környező régió) az ő irányítása alá került. A sah 1447-ben hunyt el.

A tudomány szolgálatában

Ulug bég Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává tette. Az 1420-as évek fordulóján egy, a muzulmán világban már jól ismert medreszét alapított. Ezek kezdetben a könyvtárat és másolóműhelyt egyesítő buddhista kolostorok megfelelői voltak, későbbi fejlődésükre pedig a keresztény kolostorok is hatást gyakoroltak. A medreszékben folytatott magas fokú képzés a teológia valamennyi területére kiterjedt - de Szamarkandban csilpagászat t is tasítottak

div ali n="cent=r">Image
A híres szamarkandi csillagvizsgáló
Image
Az Ulug bég által alapított medresze

Az oktatás később á került iz 1428-{9-ben l trehozo)t híres csillag@izsgáló a. A háromszintes obszervatórium méreteire jellemző, hogy tornya 35 m magas volt. A legmonumentálisabb - meridiánban felállított - műszer egy részben a földbe süllyesztett kvadráns volt, 40 m-es sugárral.
Emellett a távcső előtti korszak asztronómiai műszereinek legjava állt az észlelők rendelkezésére: márványból készült szextáns, armilláris gömbök, asztrolábiumok.

A bég, a megfigyeléseket végző csillagász

A tudományt támogató politikus és államférfi a művészetek iránt is fogékony volt, verseket írt, foglalkozott történelemmel, elsősorban azonban csillagász és matematikus volt. Számos kiváló megfigyelési-kutatási eredményt köszönhet neki az utókor.
1437-ben publikálta csillagkatalógusát, mely a saját és az obszervatóriumi munkatársak észlelésein alapult. Ez 1019 csillag meglepően pontos adatait tartalmazta, és a mű fontosságát jelzi, hogy 1665-ben Oxfordban is kiadták. Ulug bég vizsgálta a Nap és a Hold, illetve az öt fényes bolygó éves mozgását is, és az adatokból nyert előrejelzések igen korrektek voltak. Meghatározta az ekliptika hajlásszögét, melynek értékét 23c30'17"-nak találta. Kiszámolta az év hosszát, melyre 365 nap 5 óra 49 perc 15 másodpercet kapott.

Halál és pusztulás

A bég mindössze 2 évvel élte túl apját. Ezen időszak alatt a Timur által kiépített birodalom teljhatalmú ura lett. Azonban, nyilván habitusából adódóan, hódító háborúkat nem indított - ezért viszont politikai támadások kereszttüzébe került. Ellenfelei, fia segítségével, a mekkai zarándokútra igyekvő uralkodót egy bérgyilkossal 1449. október 27-én megölették. Az épített tudományos potenciál is elenyészett: a szamarkandi obszervatóriumot megszüntették, és néhány generáció alatt még a romok is eltűntek a föld színéről. Ezek pontos helyére csak az 1908-ban orosz archeológusok által megkezdett (és napjainkban is tartó) ásatások során derült fény (a bég sírját 1941-ben találták meg egy Timur által építtetett mauzóleumban).

Image
Az obszervatórium romjai

Image
Ulug bég és Timur Lenk sírja

A szellemi örökség azonban azóta sem veszett el: Ulug bég nevét és munkásságának eredményeit őrzi a csillagászat egyetemes története.

Meteor, 2002. január

Forrásművek:
• Szoboszlay Endre: Az iszlám világa és a csillagászat története; 1991.; Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör
• Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: Távoli tájak, ismeretlen gyerekek - Az iszlám világa - Vallás, oktatás és miszticizmus; 1997.; http://www.nostromo.jpte.hu/~carry/text/idegen/idegen25.htm
• Dr. A. Zahoor: Mohammed Targai Ulugh Beg; 1997.; http://users.erols.com/zenithco/beg.html
• J.J. O'Connor-E.F. Robertson: Ulugh Beg; November 1999.; http://www-groups.dcs.st-andrews.ac.uk/~history/Mathematicians/Ulugh_Beg.html
• Daniel C. Waugh: Ulugh Beg and His Observatory; 11 May 2000.; http://faculty.washington.edu/dwaugh/CA/cities/samarkand/obser.html
• Kevin Krisciunas: The Legacy of Ulugh Beg; http://www.ukans.edu/~ibetext/texts/paksoy-2/cam6.html

 

      © Copyright MCSE Kiskun Csoport, 2000-
                    ÜzenethagyásHozzáadás a KedvencekhezImpresszum